Látnivalók

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Hajdúhadház Magyarország tájföldrajzi katasztere alapján a Dél-Nyírséghez tartozik, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye határán helyezkedik el. Hajdúhadház, mint kistáj florisztikailag a nyírségi flórajárás tagja. Jellegzetes erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek, a gyöngyvirágos tölgyesek, a homok-pusztagyepek és a homok pusztarétek.

Bennszülött faj a magyar kökörcsin.

 

A hajdúhadházi Nagyerdőn, a Kelenc erdőrészben áll egy, az 1900-as évek elején meghagyott emléktölgy, kora 170 évre tehető. Átmérője mellmagasságban 105 centiméter, magassága 26 méter. A fa megközelítése: a Hajdúhadház-Hajdúsámson közötti összekötő út 4. km-énél kell Hajdúhadház felől érkezve jobbra fordulni, az egyenes földúton egy kilométert megyünk, majd az első nyiladéknál újra jobbra vesszük az irányt, s máris a fánál vagyunk.

 

LIGET-LEGELŐ

Jelentős természetvédelmi terület a Liget-legelő, ahol az 5. Bocskai István Lövészdandár Vay Ádám kiképzőbázisa található, s amelyet 2008 őszén „Natura 2000” területté minősítettek. A lőtérként használt Liget-legelő a Nyírség legnagyobb megmaradt, összefüggő, természetközeli gyepterülete ahol a homoki gyepek és erdősztyepp jelleget mutató erdők máig fennmaradt élőhely-fragmentumainak megőrzése a cél. A Liget-legelő kiterjedése 2211,24 ha.

„A terület nagyobb része, mintegy 95%-a állami tulajdonban van. Az állami tulajdonban lévő területeken a Honvédelmi Minisztérium a kijelölt vagyonkezelő. Jelenleg a területhasználatot az erdő-, vad- és vízgazdálkodás, illetve a honvédségi használat határozza meg. A területen elsősorban nemesnyár, illetve akác ültetvényeket találunk.

Egykori és jelenkori vegetáció

Egykori természetes növényzete homoki erdő és edafikus erdőssztyepp volt. A pusztai tölgyesek (Populo-Quercetum) erdőfoltjait ligetes megjelenésű nyáras-borókások (Junipero-Populetum), nyílt homoki gyepek és zárt homoki sztyepprétek (Festucetalia valesiacae) tarkították. Napjainkban a terület túlnyomó része homoki legelő, kisebb tölgyes és akácos foltokkal. Egyes mélyebb fekvésű helyek tavasszal vízzel borítottak, ott nádas-mocsaras foltok maradtak fent. A terület egészére a nem meszes homoktalajon kialakult száraz, füves legelő jellemző. Helyenként futóhomok területeket is találunk. A természetes vagy természetközeli növényzettel borított területek nem jellemzőek a Natura 2000 terület határain kívül, itt elsősorban ember által jelentősen befolyásolt élőhelyeket találunk.

A területen található Natura 2000 fajok: a Magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. Hungarica) 10000-40000 számon tartott egyedszámmal, valamint a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. Hungarica) 10-30 egyedszámmal. További védett fajok: nagy ezerjófű(Dictamnus albus), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), homoki imola (Centaurea arenaria), pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans), agárkosbor (Orchis morio)

Fauna A terület legjelentősebb közösségi jelentoségű állatfajai az ürge (Spermophilus citellus), melynek állománynagysága jelöléskor 2 000 – 10 000 volt, jelenleg 500 – 1 500, a görény (Mustela eversmanni) 10-50 egyedszámmal, az unka (Bombina bombina), a teknos (Emys orbicularis) 50-300 egyedes állománynagysággal és a magyar futrinka (Carabus hungaricus) 20000-40000 egyedszámmal. További védett fajok: nyugati földikutya (Nannospalax leucodon), törpeszender (Proserpinus proserpina), imádkozó sáska (Mantis religiosa), sisakos sáska (Acrida hungarica),barbársáska (Calliptamus barbarus), kék futrinka (Carabus violaceus), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), nappali pávaszem (Nymphalisio), Atalanta lepke (Vanessa atalanta), homoki gyík (Podarcis taurica), orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis), vízisikló (Natrix natrix), zöld gyík (Lacerta viridis), fürge gyík (Lacerta agilis), barna ásóbéka (pelobates fuscus) és a keleti vándorsáska (Locusta migratoria),melynek utolsó kárpát-medencei előfordulási adatai 1970-ből származnak, sajnos nagy a valószínűsége hazai kihalásának, esetleges túlélése (kemikáliák nem voltak használatban) talán éppen a Lőtéren képzelhető el. A Liget-lőtéren az alábbi, fokozottan védett, költő madárfajok figyelhetők meg: bölömbika (Botaurs stellaris), kerecsensólyom (Falco cherrug), piroslábú cankó (Tringa totanus), gyurgyalag (Merops apiaster). Feltételezhetően az alábbi fokozottan védett fajoknak is van néhány páros fészkelő állományuk a területen: nagy kócsag (Egretta alba), kiskócsag (Egretta garzetta), vörösgém (Ardea purpurea). A védett, a területen költő madarak közül kiemelendő a fürj (Coturnix coturnix), a bíbic (Vanellus vanellus), a búbos banka (Upupa epops), a parti fecske (Riparia riparia), a parlagi pityer (Anthus campestris) és a nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides). Továbbá feltételezhető, hogy az alábbi védett fajoknak is van néhány páros fészkelő állományuk: sordély (Miliaria calandra), barna rétihéja (Circus aeruginosus), billegető cankó (Actitis hypoleucos), dankasirály (Larus ridibundus).”

2. ÉPÜLETEK

 

REFORMÁTUS TEMPLOM

A város jelképe a főtéren elhelyezkedő kéttornyú reformáus templom, mely a debreceni református Nagytemplom, és a kunhegyesi templom mellett a Tiszántúl három kéttornyú református templomának egyike.

A templom története:

1870-1872 között épült. A város középpontjában már korábban is állt egy templom, mely a 15. század körül épülhetett, és amelyet a hajdúk 1605-ben történt letelepedésüket követően folyamatosan javítgattak, templomtornyot is építettek hozzá. A század végén a templom északi oldalfalát mintegy 10 ölnyi hosszúságban elbontották, helyére oszlopsort építettek, és az oldalfalat 3 öllel kijjebb építették. 1777-ben ugyanezt megtették a déli oldalfallal is, két oldalán karzatot létesítettek, de a növekvő gyülekezet számára az építmény egyre szűkebb lett.

Az új templom tervei 1847-re készültek el, az akkori tervek még egy toronyra számítottak. A szabadságharc, majd az elnyomás időszakában szünetelt a templomépítés, csak a kiegyezést követően folytatódott tovább: 1868-ban Szkalnitzky Antal és Koch Henrik építészek két tervet is készítettek az új templomról, mindkét terv kéttornyú templomról rendelkezett. 1870. július 29-én a terveket jóváhagyták, és Bartha Mihály lelkipásztor, Hadházy Endre, a város főhadnagya, valamint Balthazár János hajdúkerületi mérnök, szerződést kötöttek Varga Ferenc építésszel a templom felépítésére. Az alapkőletételre a déli szegletnél 1870. október 13-án, az északi szegletnél pedig, október 26-án került sor. Az alapkövekben emlékiratot és pénzt helyeztek el. A neoromán stílusú új templom 1872-re épült fel, három harangját Hilzer István bécsújhelyi mester, 30 változatú orgonáját pedig, Kiszel István készítette. A 15. századi templomból megmaradt kőtáblát az új templom bejárati csarnokfalába építették be, felirata ma is olvasható. Az I. világháborúban a templom két nagyobb harangját elvitték, ezt 1922-ben pótolták: Walser Ferenc harangöntő készített 1551, 2 kg-os, valamint 855, 5 kg-os harangokat.

1944. június 15-én ismét elvitték az újonnan öntött 1551 kg-os nagyharangot.

A II. világháborúban, 1944. október 26-án, éppen az alapkőletétel évfordulóján a templom tetőszerkezete egy gyújtógránát-lövedéktől lángra kapott, a tűz átterjedt az egész épületre, így az egész templom a tűz martalékává vált. Hadházi András presbiter az égő templomból kimentette a Bibliát, valamint a keresztelő-tálat és a kancsót. A kimentett tárgyakon kívül minden elégett: a szószék, az úrasztal, az orgona, ajtók, ablakok, padok, mind a négy karzat, valamint az egész tetőzet.1949. február 1-jén kelt az a körlevél, melyben Molnár Zoltán akkori lelkipásztor és dr. Szilva Endre főgondnok a magyarországi református egyház többi gyülekezetéhez fordultak, és segítséget kértek a templom újjáépítéséhez.

Ezt követően állami segítséggel, valamint a hívek adományaiból az 1970-es évek végére helyreállították a templomot. 1982-ben elkészült az új orgona, 1989-ben felújították a szószékkel szembeni templomhajóban elhelyezkedő, ún. „kistermet” is. 1990-ben, városi segítséggel újraindult a toronyóra, 1992-ben elkészült a még hiányzó öt ajtó és a két toronysüveg. A templom felépítésének 120. évfordulója alkalmából a II. világháborúban elvitt nagy harang is pótlásra került.

VÁROSHÁZA

A város másik jellegzetes épülete a Városháza. Az épületegyüttes 1912-ben szállodának épült, Bocskai szálló volt a neve, 1998-1999-ben külső, illetve belső felújításon esett át.

 

 

 

 

MŰVELŐDÉSI HÁZ

 

A város banképülete volt a mai Csokonai Művelődési Ház épülete, mely 1912-ben a hadházi Mészhomok Téglagyár tégláiból épült.1927-ben a Részvény Takarékpénztár és a Gazdasági Bank egyesült, és hajdúhadházi Egyesült Pénzintézetek Részvénytársaság néven egészen a háborúig ebben az épületben folytatta a működését. A háború után a bank egy ideig begyűjtőhely, raktár volt, majd az ötvenes évek elején az egyik irodában népkönyvtárat rendeztek be. 1954-ben hozzákezdtek a nagyterem átalakításához. A pénztárteremből színházterem lett, a bankvezetés irodái és az irattár helyén klubhelyiségek lettek. A Kultúrotthont 1955. februárjában nyitották meg hivatalosan a nagyközönség előtt.

 

EGÉSZSÉGHÁZ

 

 

Ugyancsak Hadházon született Szilágyi Dániel (1831-1885), akinek szülőháza a Bocskai tér 9. sz. alatt található. Az épület ma Egészségházként működik. Szilágyi Dániel 1848-ban a szabadságharc katonája, majd Kossuthot kísérő bujdosó volt. Ő járt közben a Török kormánynál 1869-ben, a Mátyás korabeli Corvinák visszaadásáért. A török szultán a legdíszesebb négy Corvinát ajándékozta neki, melyeket később ő a Nemzeti Múzeumnak adományozott. Szilágyi Konstantinápolyban halt meg, emlékét az Egészségház folyosóján emléktábla őrzi.

 

 

3. KIÁLLÍTÓHELYEK

FÖLDI JÁNOS KÖNYVTÁR, EMLÉKHÁZ, HAJDÚHADHÁZI GALÉRIA

 

A városban szintén a századfordulón úri kaszinó működött, lebontását követően új tiszti kaszinót építettek helyébe, melyben később a város híres szülöttének Dr. Földi Jánosnak az emlékháza volt található.  Az emlékház helyén 2005-ben készült el a Földi János Könyvtár, Emlékház, Hajdúhadházi Galéria, melyben a hajdúhadházi helytörténeti kiállítás (ahol a város híres szülötteinek, É. Kiss Sándornak,  valamint. dr. Nagy Sándornak az életműanyagai tekinthetők meg), és Dr. Földi János életművét bemutató kiállítási anyag, valamint a könyvtár és a hortobágyi alkotótábor művészeinek kiállítási anyaga látható.

 

ÉGERHÁZI IMRE ALKOTÓHÁZ

 

A Földi János u. 23. sz. alatti helyen található Égerházi Imrének, a város szülöttének, és díszpolgárának az alkotóháza. Égerházi Imre (1925 – 2001) Hajdúhadházon született, a XVI. századi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottaként. Képzőművészeti szabadiskolában tanult Debrecenben, mestere Menyhárt József festőművész volt. 1962-től több mint 100 egyéni és 400 csoportos kiállításon vett részt, az Egyesült Államoktól egész Európán és Magyarországon át Japánig. 1964-ben alapító tagja volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek, ahol 30 éven át dolgozott. A hetvenes évek elejétől 20 évig vett részt és 10 évig irányította az Üzemi Tárlatokat. 1982-től újraszervezte és haláláig vezette a Hortobágyi Alkotótábort. A határon túli magyar művészek legkiemelkedőbb magyarországi patrónusaként tartják számon a 60-as évek végétől 2001-ig. A kilencvenes években a franciaországi St. Michel-i művésztelep tiszteletbeli elnökévé választották.

Élete végéig töretlen lendülettel dolgozott, kezdetben hivatalnoki állása mellett, otthoni műtermében és a hazai, illetve külföldi művésztelepeken. A nyolcvanas évek közepén szülővárosától alkotóházat kapott, ahol nyugodt körülmények között tökéletesíthette tovább nemzetközi szinten is egyre jobban elismert, teljesen egyéni, csak rá jellemző festészeti stílusát. Az alkotóház Hajdúhadházon ma emlékház, ahová feltétlen érdemes betérni, és az általa összeállított életművi kiállítását megtekinteni. Égerházi Imre nem csak saját művészeti boldogulását menedzselte sikeresen, hanem sokat tett művészközösségekért, kollégákért is. Ezért tisztelték és szerették az átlagosnál jobban.
Képei megtalálhatók a hazai és nemzetközi múzeumokban, közintézményekben és gyűjtőknél.

EGYHÁZ -ISKOLA ÉS HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

A műemléktemplom emeleti termében, valamint két újjáépített karzatán egyház-, iskola- és helytörténeti állandó kiállítás várja a látogatókat. Hatvan tárlónyi anyaga elsősorban a Hajdúhadházhoz kötődő tárgyi és írásos emlékeket mutatja be.

Belépve a templom főbejáratán balra a régi templom 1654-ből származó kőtábláját, makettjét és képi ábrázolásait láthatjuk. Az északi torony bejárata mögött a XIX. századra emlékeztető néprajzi enteriőr fogadja a látogatót. A csigalépcsőn felfelé haladva, a lépcsőház falán eredeti egy- és kéttornyú templomterv-variációkat láthatunk. Az emeleti terem elsősorban helytörténeti anyagot mutat be. Innen ajtó nyílik a karzatra, és elénk tárul a főhajó impozáns belső tere. A karzat padsoraiban helyet foglalva videofelvételről megtekinthetjük városunk rövid történetét, vagy diasorozatokat láthatunk az egyházközség életéből.
A karzat jobb oldali részén a templom egykori lelkipásztorainak személyes tárgyai, fotói láthatók. Az egyháztörténeti gyűjtemény tárlóiban a XVII. századtól a XX. század közepéig egyházi könyvek, bibliák, énekes- és imakönyvek, régi egyházi kiadványok mellett helyet kaptak a templomra vonatkozó írásos- és tárgyi emlékek, a keresztelés, a konfirmáció, a házasságkötés és a gyászszertartás, valamint az egyházhoz kapcsolódó cserkészmozgalom dokumentumai, valamint Nagy József lelkész-vallástanár művészi kidolgozású plakettjei is.
A bal oldali karzaton iskolatörténeti kiállítás tekinthető meg. A neves hajdúhadházi pedagógusok kiállított emlékei mellett a tárgyak és dokumentumok elsősorban az egykori református elemi iskola és a polgári iskola életét idézik. A tárlókban palatáblák, palavessző, míves kalamárisok, irkák, tankönyvek, iskolaszerek és bizonyítványok sorakoznak. A természettani szertárszekrényben korabeli földrajzi, biológiai és fizikai szemléltetőeszközök sorakoznak. Végül néhány tárlóban helyi óvodatörténeti anyagot és az ország első gyermekvárosának tárgyi emlékeit tekintheti meg az érdeklődő.
A kiállítás munkaidőben az 52/583 106-os telefonon történő előzetes egyeztetés után látogatható.

NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS

A Városháza épületében egy szépen berendezett néprajzi állandó kiállítás vonja magára az érdeklődők figyelmét. Az előtérben Erdei Imréné Bódán Katalin textilgyűjteménye, valamint a helyi kézimunkaszakkör munkái láthatók. Innen lépcső vezet le a picébe. Az egyik pincerészben a szántás-vetés-aratás régi eszközei után az állattartás, a terményes- és éléskamra, valamint az egykori lakótér jellegzetes tárgyaival ismerkedhet a látogató. A másik pincerész a kismesterségek bemutatóhelye. A kerékgyártó- és kádárműhely szerszámai, a cipész- és csizmadiamesterség eszközei mellett helyet kaptak itt a kenderfeldolgozás, a fonás, a szövés, a káposzta-feldolgozás és a kenyérsütés tárgyi emlékei is.
A tárlat kedden 9-12 óráig, csütörtökön 15-18 óráig tart nyitva, de munkaidőben az 52/384-559-es telefonon történő előzetes bejelentéssel más időpontban is látogatható.

 

 

 

 

 

PANNÓK
A város a millecentenáriumi ünnepség keretében emlékezett meg a honfoglalásról és a centenárium évében épült fiúiskola 100. évfordulójáról. Ez alkalommal került sor 24 db pannókép elhelyezésére a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskolában. A képek a Hortobágyi Alkotótábor művészeinek munkáit dicsérik. A 24 pannókép kultúrtörténetileg az országban egyedülálló képzőművészeti anyag. Az alkotótábor tagjai eddig már száznál több festményt ajándékoztak a városnak, melyek elhelyezésére a Földi János Könyvtár, Emlékház és Hajdúhadházi Galériában, valamint a polgármesteri hivatalban került sor.

 

 

 

 

 

 

SZOBROK

PÉLY NAGY GÁBOR SÍREMLÉKKÖVE

A város főterén lévő parkban több köztéri szobor található. Itt volt látható Pély Nagy Gábornak, a Hajdúkerület főkapitányának síremlékköve, amely a 2005-ös parkrendezést követően, felújítás után bekerült a református templom falára

FÖLDI OBELISZK

 

Dr. Földi János orvos emlékét hirdető obeliszket 1927. április 10-én hozták be a Kapus úti temetőből a templomkertbe. Innen került át a parkba az 1970-es években, majd 2008-ban visszakerült felújítás után a templomkertbe. Földi nevét utca, iskola és az új könyvtár, galéria, emlékház viseli.

 

 

 

 

BOCSKAI LOVASSZOBOR

 

A parkban került felavatásra 2005. december 12.-én – a város napján – Bocskai István erdélyi fejedelem lovasszobra, mely Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.

 

 

 

 

 

BOCSKAI MELLSZOBOR

 

1986. december 6-án avatták fel Tóth Sándor szobrászművész alkotását, Bocskai István mellszobrát – a hajdúk letelepítésének 380. évfordulója tiszteletére megrendezett városi ünnepség keretében. A mellszobor a Bocskai téren található parkban állt 2005-ig, majd a parkrendezést követően bekerült a Bocskai István Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola kertjébe.

 

 

 

 

1956-os EMLÉKMŰ

2006. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján ünnepélyes keretek között, városi megemlékezés keretében került sor az emlékmű felavatására. Az elkészült ’56-os emlékmű, a kemény vulkanikus kőbe faragott lánctalpas vasszörnyeteg a forradalmat eltipró T 34-eseket szimbolizálja, amelyek Hajdúhadház főtere mellett elhaladó 4-es főúton vonultak 1956 őszén Budapest eltiprására. A tank által jelképezett erőszakot azonban legyőzi az idő, a ránehezedő utókor igazságtétele, amely bazalt tömb formájában agyonnyomja a félelmetes lánctalpast.

A lánctalpak mellett feltépett bazaltkockák 56-os őseink hősi próbálkozására utalnak. A ma nemzedéke ezekre helyezheti el a jövőben az emlékezés gyertyáit. Az andezitből készített emlékmű faragott méretei: 2 m x l,5 m x 0,55 m.

 

TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLAT EMLÉKOSZLOPA

A fából faragott emlékoszlopot a hajdúhadházi származású (ma Gödön élő) Nagy Gábor fafaragó ajándékozta szülővárosának a Hajdúhadház-Leczna közötti testvérvárosi kapcsolat tiszteletére. Az emlékoszlop párját 2009-ben Leczna városában helyezték el.

 

 

VILÁGHÁBORÚS SZOBOR

 

Az I. világháború 306 hősi halottja emlékére a város készíttetett gránitszobrot, melyet 1928. május 8-án lepleztek le. A legenda szerint az emlékmű azt a tragikus pillanatot ábrázolja, amikor Kiss Bálint és fia egyszerre estek el a háborúban. A szobrot 1999-ben felújították. A kőalakokat lefestették, a posztamens oldalára fekete lapokat ragasztottak. Ezekre gravírozták a 306 helyi illetőségű háborús áldozat nevét

 

 

 

 

MÚZSA SZOBOR

 

A Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola előtti téren található szobor Hunyadi László alkotása.

 

 

 

Turisztikai látnivaló még Sillye Ferenc kapitány kopjafája a Sámsoni úti Nagyerdő Kapusi úti déli oldalán. Sillye Ferenc az 1693-ban, a tatár betörésekor a hadháziak csapatát vezette, a bajvívásban ő is elesett, a néphagyomány szerint az erdőben temették el.

A város köztéri szobrai között kapott helyet az állami ünnepségre készült zászlótartó, melyet Dvorák József hajdúhadházi építész tervezett. Ennek a helyén emelkedik az új zászlótartó, amelyet 2005-ben avattak fel.

 

 

Műemlék jellegű épület a Vadas Csárda.

 

 

 

Dr. Földi János utca 33. szám alatt található az Újbarázda Agrárszövetkezet faragott kerítése, mely Polyák Ferenc matkópusztai fafaragó népművész alkotása.

A várost érinti a Magyar Kerékpáros Körtúra útvonala.